29. FEJEZET2015
Venezuela, Caracas
– Könyörgöm, szedd már a lábad, Gloria!
Jesus nem emeli föl a hangját, ettől függetlenül tudom, hogy az agyára megyek. Úgy, ahogy mindig. Valójában mindig mindenki az agyára megy. Ha ennek nem innám meg olykor a levét, akkor jót is nevethetnék rajta. Persze… Engem sem tanított meg senki szeretni, sokszor nem tudok viselkedni, nem érzem a határokat, de én legalább vágyódom olykor a normális után. Jesus nem. Ő úgy viselkedik, mintha minden ember azért jött volna a világra, hogy őt bosszantsa vagy szolgálja.
– Nem igazán tudok menni ebben a cipőben.
– Te akartál jönni!
– Mert kíváncsi vagyok. De konkrétan olyan maskarát adtál rám, mintha a legócskább kurvád lennék.
Lassít, megáll, csípőre teszi a kezét, majd az egyik karját megemelve megigazítja a kal
