Amikor elmondtam Liznek mindent, amit Therriault mondott, izgatott lett, de semmi több. Megértettem, végül is nem ő nézett egy olyan embert, aki szétlőtte a feje egyik oldalát. Mondta, hogy bemegy a boltba pár dologért.
– És itt hagysz vele?
– Nem, menj vissza a kocsihoz, és várj ott. Egy perc és megyek.
Therriault ott ült és engem nézett azzal a szemével, ami kvázi normális volt, meg a másikkal, ami iszonyúan megnyúlt. Éreztem a tekintetét. Eszembe jutott, amikor táborba mentem, és bolhás lettem, és egy büdi samponnal kellett fejet mosnom vagy ötször, mire az összes bolha eltűnt.
Egy sampon sem segített volna azon, ahogyan Therriault rám nézett, csak ha otthagyom, úgyhogy azt tettem, amit Liz mondott. Elmentem egész a mosodáig, és benéztem a nőre, aki még mindig ruhákat hajtogatott. M
