Tizedik fejezetA hajszárító élesen visított, így nem hallottam Kirby érkezését. Felsikoltottam, amikor megláttam a fürdőszoba ajtajában.
Felemelte a lábát és lekushadt, a hajával és a kezével eltakarta az arcát. Amint magához tért, rögtön felállt, és leeresztett kezét ökölbe szorította.
– Miért ordítasz velem?
Kikapcsoltam a hajszárítót. – Miért osonsz be hangtalanul a fürdőszobámba?
A szemét forgatva hátrasimította a haját. – Kopogtam!
– Mit keresel itt? – kérdeztem dühösen.
A kötényére mutatott. – Most végeztem. Benéztem, hogy vagy.
– Phaedra már félórája ellenőrzött. Jól vagyok – mondtam, és elfordultam, hogy kikeféljem a gubancokat a hajamból. A tükörből figyeltem, hogy az ajkát biggyesztve összefonja a karját.
– Gunnar megint késik. Szerinted nem jár félre?
A kezemben a kefét
