Kilométer: 1637Bob csikorgó kerekekkel állt be a parkolóba. Még meg se álltunk teljesen, amikor már nyitottam az ajtót. De ahogy megláttam magam előtt a klinikát, megtorpantam és visszaültem.
– Nem kell ám velem jönnöd – mondtam.
Éreztem Bailey reakcióját, ahelyett, hogy láttam volna, de nem álltam készen rá, hogy rá is nézzek.
– Miért ne mennék?
Kényszerítettem magam, hogy szembenézzek vele.
– Megértem azt is, ha nem szeretnéd. Tudom, hogy azt mondtad, hogy velem akarsz lenni, de tényleg nem kell bejönnöd. Annyira nem fontos.
– Ööö, de nagyon is fontos!
– Nekem fontos. De nem akarom, hogy olyasmit tegyél, ami… kellemetlen neked. – Annak ellenére, hogy Bailey bocsánatot kért, még mindig aggódtam, hogy valamit nem mondott ki, ami mélyen, belülről nyomasztotta. De fogalmam sem volt, h
