7
2005 Words
Még mindig menekül, az éhes kopók háta mögött mind vadabbul tépik őt, Még mindig menekül, és a vadászo mind inkább nyomába érnek…
AMY LEVY:Fuss a halálodért
– Ez meg mi volt? – érdeklődött reszelős hangján Pat.
– Azt akarta, hogy találjuk meg, ki zaklatja a neten – felelte Robin.
Ugyan valóban nem tudtak volna új ügyféllel foglalkozni, és a nyomozóiroda tényleg nem kibernyomozásra specializálódott, Robin igazából szerette volna elvállalni Edie Ledwell ügyét. Minél sikeresebbek lettek, annál nagyobb arányban jelentek meg az ügyfeleik közt ellenszenves emberek. Persze, akik házastársi hűtlenségre vagy árulásra szerettek volna bizonyítékot találni, eleve bizonyos nyomás alatt éltek, de néhány újabb ügyfelük – különösen a South Audley Street-i milliárdos – a közelmúltban kezdett úgy viselkedni Robinnal, mintha csak valami cseléd lenne. Edie Ledwell pedig teljesen őszintén azzal kezdte, „reméltem, hogy maga lesz itt”, és ez megérintette Robint. Az üvegajtón túlról behallatszott a vécétartály hangos zaja a szomszédos mosdóból, majd látta is Edie fekete kabátjának sötét foltját az ajtón keresztül, hallotta a lépteit, ahogy döngött alatta lefelé a vaslépcső.
– Elküldte? – krákogta Pat, miután szívott egy nagyot az elektromos cigarettájából.
– Muszáj volt – válaszolta Robin, és a konyhasarok felé indult. Még épp volt ideje egy csésze teára, mielőtt indulnia kéne Actonba.
– Remek – nyugtázta Pat, és gépelt tovább. – Hát nekem nem tetszett.
– Miért nem? – fordult vissza Robin érdeklődve az irodavezető felé.
– Hisztis picsa, ha engem kérdez. A haja is milyen, fésülködnie kéne!
Robin már megszokta, hogy Pat rendíthetetlen véglegességű, sommás ítéletei nagy részben az emberek kinézetén alapulnak, kisebb részben pedig felületes hasonlóságaikon Pat régebbi ismerőseihez, és meg sem próbált ellentmondani neki.
– Kér teát? – kérdezte inkább, mert felforrt a víz.
– Remek, köszönöm! – Pat szájában fel-alá járt az elektromos cigaretta, ahogy csak gépelt tovább rendületlenül.
Robin csinált egy csészével mindkettőjüknek, majd visszament a belső irodába, becsukta az ajtót, és leült a nagy íróasztalhoz. Szórakozottan bámulta a Cukros-dossziét egy-két másodpercig, majd félretolta, bekapcsolta a számítógépet, és bepötyögte a Google-be, hogy „koromfekete szív animáció”.
Indie rajzfilmsorozat fanatikus rajongótáborral…, kirobbanó siker…, A YouTube-ról Hollywoodba: szeretni fogják A koromfekete szívet a mozikban is?
Robin megnyitotta a YouTube-ot, megkereste a sorozat első részét, és elindította.
Hátborzongatóan csilingelő zongora szólalt meg a kavargó animált ködben, amely lassan eloszlott, és sírkövek tűntek fel mögötte a holdfényben. Aztán a kamera megindult a borostyánnal benőtt kőangyalok között, míg fel nem tűnt a sírok közt egy ragyogóan fehér, áttetsző női alak.
– Szomorúúú, olyan szomorúúúú – sóhajtott a szellem, és bár egyszerű vonalakkal volt megrajzolva az arca, mégis furán vészjóslónak látszott rajta a kis mosoly.
Elfordult és ellebegett a sírok között, majd el is tűnt a sötétben. A kép előterében közben valami csillogó és fekete tört elő a földből szörnyűséges cuppogással. A néző felé fordult, és Robin már látta, hogy egy koromfekete emberi szív az, ártatlan, mosolygó arca teljes ellentétben áll a tökéletesen groteszk külsejével. Távolról hallotta, hogy ismét nyílt az üvegajtó kint; a szív integetett az egyik elvágott artériájával, és valami gyerekműsor bemondójának vidám hangján rákezdett:
– Heló! Kőszivi vagyok. Itt lakom a Highgate temetőben a barátaimmal. Gondolom, csodálod, miért nem lettem az enyészeté…
Kopogtak a belső iroda ajtaján, aztán választ sem várva belépett Midge.
– …hát azért nem, mert gonosz vagyok!
– Ó, bocs – mondta Midge. – Azt hittem, ma délután nem vagy. Kellene a…
Hirtelen elhallgatott, megkerülte Robint, és lenézett a képernyőre, ahol Kőszivi épp a sírok közt ugrabugrált, és bemutatta a sok különböző figurát, akik a földből előbújva csatlakoztak hozzá.
– Na ne viccelj! – szólalt meg Midge döbbent arccal. – Ne má’ te is?
Robin lenémította a rajzfilmet.
– Hogy érted, hogy „én is”?
– Az exem kurvára rá volt kattanva erre a kibaszott sorozatra! De hát szar! Mint amit be-LSD-zve talál ki az ember.
– Én sosem láttam még – felelte Robin. – Az egyik alkotója épp most járt itt, szeretett volna felfogadni minket egy munkára.
– Kicsoda, az a Hogyishívják Ledwell?
– Igen – bólintott Robin. Meglepte, hogy Midge kapásból tudta a nevét.
Midge rögtön értette, mit jelent Robin arckifejezése.
– Beth utálta – mondta magyarázatként.
– Komolyan? Miért?
– Gőzöm sincs – vont vállat Midge. – A rajongói tiszta toxikusak. Jáccatok má’, boáá! – tette hozzá valami vinnyogásszerű hangon.
– Tessék? – Robin majdnem elnevette magát.
– Ez az egyik nagy benyögés benne. A sorozatban. Beth mindig ezt mondta, ha valamit nem akartam csinálni. Jáccál má’, boáá! Kikúrt röhejes! Még azt a szar játékot is tolta, a neten.
– Amit Anomie csinált? – kérdezte érdeklődve Robin.
– Gőzöm sincs, ki csinálta. Gyerekes lófasz – válaszolta Midge, és elvette az asztalról a Cukros-dossziét. – Ezt elvihetem? Bele kell raknom jegyzeteket.
– Nyugodtan.
Midge kiment, Robinnak pedig megcsörrent a telefonja: Strike hívta. Megállította a különben is lenémított rajzfilmet.
– Hahó!
– Hahó! – köszönt Strike. Úgy tűnt, valami forgalmas helyen lehet, Robin hallotta is az autókat a háttérben. – Bocs, tudom, hogy ma délután nem vagy…
– Semmi baj – nyugtatta meg Robin. – Még bent vagyok az irodában. Hatra megyek egy lakást megnézni Actonba, úgy gondoltam, nincs sok értelme hazamenni előtte.
– Á, oké – felelte Strike. – Azt akartam kérdezni, nem tudnánk-e cserélni holnap délután? Nekem jobb lenne a Sloane Square-t csinálni, mint a Camdent.
– Persze, jó lesz – hagyta rá Robin. A képernyőn ott volt előtte a fekete szív mozdulatlanná dermedve, és épp egy mauzóleum sötét kapujára mutatott.
– Köszi szépen – mondta Strike. – Minden rendben? – kérdezte még, mert mintha valami furcsát hallott volna Robin hangjában.
– Persze, csak… volt egy Gatesheadünk épp az előbb. Vagyis Pat ítélte meg úgy, hogy Gateshead. De igazából nem volt az. Hallottál te már A koromfekete szívről?
– Nem. Mi az, valami kocsma?
– Egy rajzfilm. – Robin újra elindította a videót. Még mindig le volt némítva: Kőszivi most rémülten hátrált a sírbolt kapuján lassan kilépő alak elől. Magas volt, kétrét görnyedt, fekete köpenyt viselt valami eltúlzottan stilizált, csőrre emlékeztető arccal. – Az egyik készítője azt akarta, hogy nyomozzunk le egy rajongót, aki a neten zaklatja.
– Hű – felelte Strike. – És mit mondtál neki?
– Hogy nincs rá kapacitásunk, de a Patterson iroda és McCabes is csinál kibernyomozást.
– Hmm. Hát nem örülök, hogy munkát küldünk Pattersonnak.
– Szerettem volna segíteni neki! – mondta Robin talán egy kicsit védekezőn. – Eléggé kivolt.
– Hát, így megy ez. Na, köszi a cserét, jövök eggyel!
Mikor Strike letette, Robin visszakapcsolta a rajzfilmre a hangot. Nézte még egy percig, de nem nagyon értette. Lehet, hogy kimaradt minden fő sztorielem, amíg le volt némítva, de úgy általában egyet kellett értenie Midge-dzsel: azon felül, hogy gyönyörűen volt megrajzolva és animálva, az egész leginkább valami drogos lidérces álomra emlékeztetett.
Már épp kikapcsolta volna a gépet, amikor ismét bekopogott Pat, majd be is lépett az ajtón.
– Ez volt a mosdóban – emelte fel a barna kartondossziét. – Biztos az a rendetlen lány hagyta ott. A tartály tetején találtam.
– Ó! – vette át a dossziét Robin. – Értem… hát, lehet, hogy majd visszajön érte. Ha meg nem, keresünk egy címet, hogy hová küldhetjük el neki. Nem tudna gyorsan utánanézni, Pat, nincs-e neki ügynöke vagy valami? A neve Edie Ledwell.
Pat szusszant egyet, ami nyilván azt jelentette, attól sem kedvelte meg jobban Edie Ledwellt, hogy itt felejtette a dossziéját, és kiment.
Robin megvárta, amíg becsukódik az ajtó, csak azután nyitotta ki a dossziét. Edie kinyomtatta Anomie jó néhány tweetjét, és meg is jegyzetelte őket jellegzetesen lendületes, szép írásával.
Anomie-t több mint ötvenezren követték a Twitteren. Robin nekiállt átfutni a tweeteket, amik, mivel a papírok kiestek a dossziéból, nem időrendben követték egymást.
Anomie
@AnomieJatekmester
Akik beveszik Teledwell szomorú meséit arról, milyen szegény is volt, jó, ha tudják, ha gazdag bácsikája a 2000-es évek elején kétszer is nagyobb összeget adott neki. #KamuLedwell
22:30 2013. 04. 26.
A tweet alá Edie azt írta: Anomie vagy „Zsidi Teledwell”-nek hív, mert gyógyult bulimiás vagyok és nyilvánvalóan érdekel a pénz, vagy „Edie KamuLedwell”-nek, merthogy szerinte folyamatosan hazudok a múltamról és arról, mi inspirál. Az igaz, hogy a nagybátyám adott pénzt. Első alkalommal 200 fontot, másodszor meg 500 fontot. A második alkalom idején hajléktalan voltam. Ideadta a pénzt, és kijelentette, hogy mást nem tud tenni értem. Josh tud erről, és simán elmondhatta Sebnek.
Robin lapozott egyet:
Anomie
@AnomieJatekmester
Teledwell magában azon röhögcsél, ha főpicsa Falfehér figuráját egy Shereece Summers nevű volt fekete lakótársáról mintázta. Üssed csak, Zsidi!
3:45 2015. 01. 24.
Mondtam olyat Sebnek, hogy amikor Falfehér, a szellem figuráját raktuk össze, felhasználtam részleteket Shereece-ből, de másnak sosem említettem, hogy ő is benne volt a szereplőben.
A következő tweet:
Anomie
@AnomieJatekmester
Érdekes hírek a játék rajongóinak. #ZsidiTeledwell talán utálja a MI játékunkat, de kiderült, h másféle játszadozásban meg profi #játszadozás
Max R @mreger#5 Nem vagyok rá büszke, de még 2002-ben fizettem @EdLedRajzol-nak egy szopásért
16:21 2012. 04. 13.
Ez az egyik kedvenc módszere, írta ide Edie. Ráveszi a többi gyűlölködőt, akikkel jóban van, hogy végezzék csak el a piszkos munkát helyette, találjanak ki mindenfélét, amit tovább oszthat, és így nem lehet őt jelenteni, hogy hazugságokat állít.
Anomie
@AnomieJatekmester
Hallom, Edie Ledwell „öngyilkosságot kísérelt meg”. Az ügynöke nem kommentálja
Tud bárki bármit?
22:59 2014. 05. 24.
Anomie
@AnomieJatekmester
A forrásom szerint a Kensington kórházba vitték.
Állítólag túladagolás
23:26 2014. 05. 24.
Ez alá Edie a következőt írta: Anomie órákon belül tudomást szerzett erről. Én azt hittem, egyes-egyedül Josh tudta.
Anomie
@AnomieJatekmester
Hmmmmm…
Johnny B @jbaldw1n1>> válasz @AnomieJatekmester felhasználónak
hát az fura, mert a húgom ott dolgozik a kórházban, és látta, hogy nevetgélve ment be a saját lábán
01:16 2014. 05. 25.
Hazugság. Nem sétáltam be a kórházba. Nem is emlékszem rá, hogy kerültem oda, öntudatlan voltam. Ez a Johnny megint egy kis barátja, aki nyomja helyette a hazugságokat.
Anomie
@AnomieJatekmester
?
Sally Anne Jones @SAJ345_>
válasz @AnomieJatekmester felhasználónak
Nem azért, h viccelődjek, de az a kórház egy csomó plasztikai beavatkozást csinál. Gondolom, kiadtak volna egy közleményt, ha túladagolt volna?
01:09 2014. 05. 25.
Ez a Sally Anne egy hamis fiók, aznap este regisztrálták, és soha többet nem írt semmit. Azóta mondogatják, hogy megcsináltattam az orromat.
Ez alatt reakciók sorakoztak Ledwell öngyilkossági kísérletére:
Max R @mreger#5
válasz @AnomieJatekmester felhasználónak
Sztem hülyeség. Csak bement megcsináltatni azt a k nagy orrát #orrgate
Lepine Tanítványa @LepineTan1tvanya
válasz @AnomieJatekmester felhasználónak
Nem lakik ott vki a kórház közelében? Könnyen le lehetne fotózni, mikor kijön #orrgate
Algernon Gizzard Esq @Gizzard_Al
válasz @AnomieJatekmester felhasználónak
azért knagy lenne ha belehalna egy elbaszott orrműtétbe
TotemállatomDrek @jaccadDrekjatekat
válasz @Gizzard_Al @LepineTan1tvanya @AnomieJatekmester felhasználóknak
Zozo @koromsziv28
válasz @AnomieJatekmester felhasználónak
Ne röhögjetek már ezen . mi van ha igaz .
Laura May @Majus_virag*
válasz @AnomieJatekmester felhasználónak
ha tényleg megpróbálta megölni magát nem oké amit nyomtok
Andi Reddy @ydderidna
válasz @Majus_virag* @AnomieJatekmester felhasználóknak
lett volna közlemény ha tényleg megpróbálta volna
#önsajnáltatás
Robin az órájára pillantott: ideje indulni, ha meg akarja nézni azt a lakást Actonban. Becsukta a dossziét, és az üres teáscsészéjével együtt kivitte a külső irodába. Midge a kanapén üldögélt, és szorgosan írogatta a jegyzeteit a Cukros-dossziéba.
– Csinál valami érdekeset ma este? – érdeklődött Pat, amikor Robin leakasztotta a kabátját az ajtó melletti fogasról.
– Megnézek egy lakást Actonban – felelte Robin. – És nagyon remélem, hogy jobb lesz, mint amit legutóbb láttam. Tiszta penész volt a fürdő plafonja, a mosdó meg épp csak le nem esett a falról. Az ingatlanos azt mondta, hogy „felújítandó”.
– Rohadt londoni ingatlanpiac – mormogta Midge fel se nézve. – Én is gyakorlatilag egy szaros dobozban lakok.
Robin elköszönt tőlük, és elindult. Lent, a Denmark Streeten hűvös volt. A metrómegálló felé sétálva azon kapta magát, a szembejövőket figyeli, nem látja-e meg Edie Ledwellt, aki mostanra talán észrevette, hogy elhagyta a dossziéját. De nem volt sehol.
Majdnem csúcsidő volt már. Robint zavarta valami, de nemigen tudta megmondani, mi az. Csak amikor a mozgólépcsőhöz ért, jött rá, hogy semmi köze sem Edie Ledwellhez, sem a rajzfilmjéhez.
Strike nem is volt beosztva ma estére, de akkor mégis hol tölti az éjszakát, hogy jobb lenne neki Enyves lakását figyelni a Sloane Square-en másnap délelőtt, mint Láb iskoláját Camdenben?
- Writer
