7. FEJEZETSzeptember 14., szombat
A mobilom csörgése térített magamhoz reggeli közben. Anya szombat ellenére dolgozott, így egyedül majszoltam szegényes vajas pirítósomat, melyet talán túlzás volt reggelinek nevezni. Tegnap végül elárultam Cage-nek, hol is lakom, így meg tudta mutatni a helyes irányt, és valahogy hazajutottam. Komótosan megtöröltem a kezem, majd magamhoz vettem a telefont, hogy megnézzem, ki zaklat szombat reggel, tizenegykor.
Seggfej üzenete: A ház előtt vagyok.
Hát ki más? Úgy döntöttem, figyelmen kívül hagyom őt is, meg az üzenetét is, mivel tisztában voltam azzal, hogy valószínűleg tényleg ott áll. De semmi olyasmit nem írt, hogy „beengedsz?”, vagy mondjuk „kijössz, bébi?”, csak kijelentette, hogy itt van, én pedig tudomásul vettem. A következő pillanatban azonban c
