Az Almásitól hallott história nem mozgatta meg Lívia képzeletét, bár az is lehet, hogy amikor valaki halat pucol, akkor a gondolkodása szünetel (éppen a szörnyű halszag miatt), s az élet mindenféle rendszer nélkül összeadódó eseményeit a vacsorakészítés perspektívájából látja. Hallgatagsága egy kicsit sértette az önérzetemet, a rádióból halkan duruzsoló csemballózene pedig kifejezetten idegesített. De nemsokára kiderült, hogy kedvesemnek mi baja van. Újabb levelem érkezett. Lívia megfenyegetett, hogy ha ezt sem bontom fel, összetépi a többivel együtt, mert mégiscsak hallatlan, hogy itt valaki folyton kettőnk közé pofátlankodik a leveleivel, én pedig tűröm, mintha ez rendben volna.
– Na és mit tegyek? – tártam szét a karomat. – Csak megunja egyszer a levélírást! Ha válaszolok neki, azt biz
