– Megérkeztünk – örvendezik a sofőr. Valószínűleg egy másodperccel sem akar többet velünk tölteni, mint amennyit muszáj.
A házaspár mindenféle amerikai dollárokkal áll elő, úgyhogy kártyával kifizetem a taxit. Ők annyira agysejtgyilkosok, hogy a társaságukban lassan azt is elfelejtem, miért is vagyok itt. Na persze teljesen elfelejteni nem tudom, mert fogalmam sincs, mi történne velem, ha nem teljesíteném azt, amire a zsarolóm utasított.
A két magyar sztár rohammenetben veszi be a kórházat, és fel sem tűnik nekik a mögöttünk leparkoló taxi, amiből a magyar operatőrök ugranak ki, és követik őket. Igyekszem kitérni a látóterükből, semmi szükség arra, hogy utcai felvételekkel hergeljem azt az… akárkit. Már el is nyelte őket a bejárat.
Jól észrevehető, hogy nem én érdeklem őket, hanem Bora
