– Szépen rendbe hozták a kastélyt – mondta az útitársa. – Jöjjön, nézzük meg belülről.
– Talán inkább reggel. Ne zavarjuk a betegeket.
– Üres a kastély – mondta a hivatalnok. – A betegek csak holnap érkeznek. A személyzet azonban vacsorával vár bennünket… Holnap aztán kap egy tucat válogatott bolondot. Ezt garantálom.
Mivel este volt, s útitársa arcát éppen eltakarta egy kőrisfa lombjának sűrű árnyéka, Nepomuk csak találgathatott, hogy utolsó mondatait a hivatalnok kárörömből, cinizmusból vagy pedig az ő új helyzetének a pontosabb körülírása végett fogalmazta-e ekképpen. Hiszen mit jelent az, hogy válogatott bolondok? Egészen különleges eseteket talán? Vagy szellemeskedni akart csupán? Esetleg el kell titkolnia előtte valamit, és így akarta megüzenni neki, hogy legyen körültekintő?
– V
