– Szóval? – Legóember türelmesen vár. – Szerinted ők miket csinálnak?
– Ők?
Ők?– A dánok. Mármint esténként.
– Fogalmam sincs – felelem, miközben felkelek a díványról, és észreveszem, milyen mélyen benyomódott alattam. Ez azt sugallja, hogy tényleg jó ideje ülhettem ott. A fenébe, lehet, hogy Legóembernek igaza van…
A fenébe, lehet, hogy Legóembernek igaza van…– Talán körbekérdezhetnénk… – válaszolom vonakodva. Már látom, hogy addig piszkál, amíg nem csinálunk valami mást a lustálkodáson és olvasáson kívül. – Kideríthetjük, mit csinálnak a normális emberek…
– Mi is normális emberek vagyunk.
Mi is– Más emberek – helyesbítek gyorsan –, úgy értem, más emberek.
Másmás– Remek. Ez az. Jó ötlet. Lássunk hozzá!
Így hát másnap hozzálátok kideríteni, hogy újonnan választott hazánk drága népe
