Negyvenharmadik fejezetPárizs
1942. tavasz–ősz
Arletty leül, és közelebb hajol Cocóhoz. A szokásos asztaluknál ülnek a márványlépcső mellett a nagy előcsarnokban, ahogy ezekben a napokban minden délután teszik. Ha leszámítjuk napi kiruccanásait az utca túloldalán lévő Maisonba, Coco közel marad a hotelhez, amióta azokat a fenyegető leveleket kapta. Az idő lassan halad, de senki sem tudja, ki vagy mi vár rá odakint most, hogy rásütötték a kollaboránsok bélyegét. Felemeli koktélját, ahogy legtöbbször, ma is egy sidecartot iszik a nap e szakában. Kérdőn felvont szemöldökkel néz Arlettyre.
– Figyelj! – Arletty halkan szól. – Nem fogod elhinni, hogy mit hallottam ma reggel. – Anélkül, hogy megvárná a választ, folytatja: – Laura Mae-t letartóztatták. Tegnap jöttek érte.
– Micsoda? – Coco kie
