Heteken keresztül lázban égtem. A régi nagyok adnak koncertet, hogy bebizonyítsák, ők még mindig itt vannak. Mindent egy lapra tettem fel. Kölcsönkértem, s mivel még így sem volt elég pénzem a jegyre, elemeltem egy kisebb összeget – anyám pénztárcájából. Aztán többszáz kilométert utaztam. Gyalogoltam, fagyban, sárban, ácsorogtam pályaudvarokon, buszmegállókban. A célhoz közeledve, szó szerint, átverekedtem magam a tömegen, mely a jegyekért állt sorba. Szinte egymást ölték az emberek egy-egy jobb helyért, mígnem a pénztárhoz érve, egyszer csak azt láttam, az ajtót becsukják, a rolót lehúzzák, s ez a tábla került kívülre: „Minden jegy elkelt.” Egy világ omlott össze bennem…
Persze, így is történhetett volna, de nem így történt. A koncert engem egyáltalában nem érdekelt, ezért számomra nem e
