Már szinte elviselhetetlen volt az érzés. Muszáj volt tennie valamit, hogy ez megváltozzon. Kerül, amibe kerül…
Így indult neki. A göröngyös földhöz tapadó, száraz fűszálakat kis idő elteltével egyenletesen sima talaj váltotta fel, amin könnyebb volt a haladás. Ment, csak ment rendületlenül, mivel a kitűzött cél ott lebegett a szeme előtt. Egy idő után már nem is érzékelte, mióta van úton, csak arra összpontosított, hogy minél előbbre jusson.
Közben bealkonyodott, de őt ez sem tudta megállítani. Váratlanul, talán mert fáradt volt és elkalandozott a figyelme, vagy csak a sötét tette, nem lehet tudni, valami viharféle száguldott el közvetlenül az orra előtt. A bal oldali irányból érte az inzultus, amitől hátratántorodott, és csak nehezen nyerte vissza az egyensúlyát. Meg kellett állnia, pi
