Tizenhatodik fejezet
(A ZSILETTPENGE)Reggel Glória kifejtette a kis Josét Jindra karjaiból, és elvitte a B sugárúton lévő óvodába, Jindra meg félálomban megint az ég felé fordította a szemét, és rázárta gyíkszerű szemhéját.
I DON’T GIVE A s**t!
I DON’T GIVE A s**t!
I DON’T GIVE A s**t!
Úgy altatta el magát ezzel a mondattal, mint egy cumival, és amikor valamivel déli tizenkettő előtt felébredt, még mindig hitte. Nagy megkönnyebbülésére egyedül találta magát otthon, csak Husband volt ott, aki, amikor Jindra felült a matracán, vakkantott egyet, és nagy farkcsóválás közepette elkezdte harapdálni a lány lábujjait. Eldöntötte hát, hogy kihasználja ezt a nagy nyugalmat és megöli magát, elvágja az ereit; valószínűleg nem AIDS-es, de ez a mai világban inkább véletlen… és máris elképzelte, ho
