HUSZONKETTŐSidney
– Káprázatosan nézel ki! – mondom Ellie-nek, miközben kicsivel hátrébb lépek, hogy alaposan szemügyre vegyem. Tényleg ragyog. A nap épp csak kezd a fák mögé süllyedni, Connor pedig odakint várja őt.
– Alig hiszem el, hogy férjhez megyek. Úgy érzem, mintha egy örökkévalóság óta együtt volnánk, most pedig tényleg férj és feleség leszünk.
Rámosolygok, és visszatartom a könnyeket.
– Annyira örülök nektek, Ells!
– Nélküled nem jutottam volna el idáig. Rettenetesen sokat jelent nekem a barátságod.
A könnycsepp legördül az arcomon, és óvatosan megölelem Ellie-t.
– Szeretlek benneteket, srácok! Mind a ketten megérdemlitek a boldogságot.
Felnevet, és legyezgetni kezdi a szemét.
– Nem akarok sírni.
Kétségem sincs afelől, hogy nem fogja tudni visszatartani a könnyeket, ami
