HARMINCNÉGYSidney
– Szép jó napot, szépségem! – üdvözöl Declan, amikor belép a szobába. Szélesen mosolyog, és egy újabb csokor virágot tart a kezében.
Ezúttal hortenzia – a kedvencem.
– Ez már inkább jó estét.
Odahajol hozzám, és homlokon csókol, mielőtt odateszi a virágot a régebbiek mellé.
– Amikor megvetted a farmot, egy virágboltra is beruháztál vele együtt?
– Nem. Miért?
Az ablakpárkányra pillantok, ahol a virágcsokrok sorakoznak. Egyet kaptam Connortól és Ellie-től, egyet Jacobtól, a maradék tizenkettő pedig Declantől származik.
Elneveti magát.
– Csak nem felejtettem el, hogy szereted a virágokat.
– Szeretem is, de ennyi elég lesz.
– Vettem az adást.
Kidobja a három elszáradt csokrot, aztán leül a székbe, ahol mindig ül. Csak pár órára ment el, hogy hazaugorjon tiszta ruh
