Egyszerűen nem visz rá a lélek.
Nem akarom bántani.
– Marci bácsi természetesen Margóval táncol – mosolyog az asszonyra Annaróza, majd a barátomhoz fordul. – Carlos pedig Szofival.
Nem akarok hinni a szememnek, amikor az érintéstől világéletében irtózó haverom hiszti helyett rám vigyorog. Szofi az a vörös hajú lány, akiről – Carlos talán észre sem vette – a csoportképet mutogatva feltűnően elevenen mesélt. Persze leginkább szexista megjegyzésekkel illette, mégis azt sejtem, nem csupán fizikai vonzalomról van szó. Felmerül bennem, hogy talán tényleg célszerűbb volna távoznom: ha Szofi az a belevaló lány, akitől Carlos lehiggad, semmi szükségük gyertyatartóra. Aztán Szofi fintorán elborzadva mégis inkább leülök a csoport tagjaitól lehető legtávolabb eső székre.
– A tangó tökéletesen jell
