– Arra, hogy feszengsz – válaszol Róbert meglepően készségesen.
Igen, feszeng, hiszen a kapcsolatuk amellett, hogy kezdetleges, meghökkentő fordulatokban bővelkedő. Ráadásul a Julietbe lépve szembesült először a ténnyel, hogy Róbert társaságában az anyja által imádott, fényűző világ kellős közepébe csöppen. Pontosan oda tart, ahonnan menekül. Gondolatai összekuszálódtak, értékrendje felborult, fogalma sincs, mi a helyes és mi helytelen. Saját határai közé rekedve csodálja a férfit, amiért olyan természetesen viselkedik, mintha ezer éve ismernék egymást.
– Csak… Túl sok az inger. Nem vagyok hozzászokva a randevúkhoz, legfőképp úgy, hogy…
– Előbb szexelsz, mint vacsorázol – fejezi be helyette a mondatot Róbert.
Atyaég!
Laura elpirulva bólint, majd miközben zavartan körbetekint az éttere
