– Ezt most muszáj? – Annaróza undorodva néz a füstölgő cigarettára.
Igen, muszáj! Sőt mi több, a teljes mondat így szólna: Igen, miattad muszáj!
– Kiábrándító, ugye? – kérdezem élesen. – Körülbelül annyira visszataszító, mint amikor egy nő lerészegedik.
Felhorkan.
– Honnan tudod, hogy ittam? – Végre elereszti a csuklómat.
Szeretnék vele óvatosan bánni, de a részeg emberektől elvesztem a türelmem. Pláne, hogy emberi kapcsolatokban szerzett tapasztalat híján nehezen találom a bunkóságot csipkelődésbe átvezető árnyalatot, ezért inkább mímelt kedvességgel témát váltok.
– Most te segíthetnél megérteni, hogy mi a fene folyik itt. Mit keres itt a csoportod?
– Felmondtak a Lélektáncnak, ezért úgy döntöttem elhozom a többieket egy kis kikapcsolódásra. Sírva vigadunk. Vagyis vigadva sírunk. V
