– Debóra egyetlen módon tudott volna elérni. Ha visszatér a családba.
Noha a madárkák – saját állításuk szerint is – kényszer vagy zsarolás nélkül, önszántukból élnek a birtokon, attól ez még egy kicseszett kalitka. Fogság, de legalábbis lemondás a szabadságról. Mi marasztalhat a nyitott ajtó ellenére is a kalitkában egy madarat? Szegett szárny? A szabadságban leskelődő veszély? A gazdától kapott biztos elemózsia? Laura belátja, válaszokért muszáj feltérképeznie Magdaléna múltját, azzal együtt pedig Debóra gyerekkorát.
– Meséljen magáról! Hogyan kerültek ide a lányával?
Az asszony mintha engedélyért folyamodna, az égboltra emeli a tekintetét. Remegő keze, lerágott körme, nyúzott, mégis puffadt arca, és beforduló természete nem hagy kétséget afelől, hogy nehéz életet tudhat maga mögött.
