– Csaba mindenből ugyanazt és ugyanannyit kapott, mint én, de ő egészen más habitussal rendelkezett. Problémás gyerek volt, nyilván a tragédia is közrejátszott abban, hogy renitensként tengődött. Mindenki sajnálta. Ettől aztán vérszemet kapott, és még több galibát okozott. Hiába volt nálam három évvel fiatalabb, folyton terrorizált. Szerintem egész nap azon töprengett, hogyan keserítheti meg az életemet, miként hozhat kellemetlenebbnél kellemetlenebb helyzetekbe. Biztosan fájt neki, hogy az én szüleim békében és szeretetben éltek, illetve neveltek. Legnagyobb pechemre ő is orvos akart lenni, de az első évben eltanácsolták, ezért egy önfinanszírozású gazdasági iskolába iratkozott. Ahogy egyre kevesebb időt töltöttünk együtt, úgy rendeződött a viszonyunk, végül együtt léptünk be a Platinába.
