Bár meglehetősen kellemes hellyé alakítottam a fészert, a szigetelés hagy némi kívánnivalót maga után. Az átforrósodott hordó tovább táplálja a helyiségbe rekedt nyár esti hőséget, és a mosdás ellenére izzadni kezdek.
Minden annyira feleslegesnek tűnik.
A kiszuperált íróasztalhoz ülök, előhalászom fiókjából a spirálfüzetet, és a nagymamám örökségéből maradt ékszeresdobozt. Végigsimítok a ládikán, de félretolom. Most nem kopottas víziókra van szükségem.
A füzet ósdi, de biztonságos módja annak, hogy lejegyezhessem élményeimet. Ezt is óvatosságra intő tanítóm suttogta a fülembe. Daemon szerint a számítógépembe pötyögött soraim ugyan kitörölhetőek, ám egy ügyes hecker bármikor feltámaszthatja őket halálukból. A füzet azonban, vészhelyzet esetén, örökre megsemmisíthető. Daemonnak igaza volt
