Tizenegy éves koromban láttam először meztelen nőt. Az élmény szintén Félixhez köthető. Barátságunk egyébként kényszerből született. Az élet és a hit sodorta össze a két családot, mint szemetet a szél, mi pedig kénytelenek voltunk haverkodni. Később ugyanabba az általános iskolai osztályba kerültünk. A kötöttségek túléléséhez csak egymásba kapaszkodhattunk. Félix túlsúlyos volt, engem pedig a foltos ábrázatom miatt közösítettek ki. Mivel az iskola közelebb volt Félixék házához, gyakran aludtam náluk. Utáltam, mert tizenegy éves kora ellenére is csak kislámpánál tudott nyugodtan elaludni, engem pedig zavar a fény. Hiába mondták neki a felnőttek, hogy ne féljen a sötétben kavargó árnyaktól, mert a gonosz csak akkor viszi el, ha vétkezett, Félix képtelen volt leküzdeni a paranoiáját. Szüleink
