– Bivalyos Bálintot.
– Az iskolában vannak. Itt van Sántha Kálmán, és a faluból még, ha jól láttam, Takács Pista is, a Gyuricza gyerekkel.
– És az emberek?
– Aki mozogni tud, mindenki künn van a határban. Mentik, ami menthető. Nagy ám most itt a nyomorúság. A kommenciót nem adta ki Csajághy, a németek meg kiürítették a magtárakat. Nem hagytak itt azok egy szem gabonát, egy jászolnyi szénát, takarmányt, de még egy kanálnyi lisztet sem. A krumplivermeket is felrobbantották. A jószágokat is mind elhajtották, az utolsó darabig.
– A magukét csak nem hajtották el! – mondta a fiú.
– Édes mindegy volt azoknak, fiam. Állat, állat. Nem maradhat a vörösöknek egy darab sem. Egy tehenem volt meg egy üszőborjúm. Odavan mindkettő. Ismerted Fazekas Esztert? Persze hogy ismerted. Ott lőtték agyon, a h
