Ott álltam Mészáros előtt és elakadt a szavam. Csak az egyenruhát láttam rajta, s hirtelen bizalmatlan lettem. Eszembe jutott Kálmán figyelmeztetése. „Elítélésed után valószínű, hogy még sokszor ki fognak hallgatni. Senki előtt nem hangoztathatod ártatlanságodat. Erre nyomatékosan figyelmeztetlek. Senki előtt, érted! Gondolj arra, hogy mi mindent megtudunk.”
Szerettem volna elmondani Mészárosnak, hogy ártatlan vagyok. De nem mertem. Akkor már annyit csalódtam a barátaiban, hogy betelt a pohár. Az is felrémlett bennem, hogy talán megbízásból keresett fel. És féltem is. Nem attól, hogy megvernek. Féltem, hogy rosszabb lesz a sorsom. Hogy ismét magánzárkába kerülök. Hogy családomra bajt zúdítok.
Persze arra is gondoltam, hogy Mészáros becsületes. De akkor sem mondhatom el neki, hogy ártatla
