Pitty!
Lábujjhegyen futottam a szobám nyitott ajtaja felé, és erősen füleltem. Nem mintha a személyzetből bárki is az irodában tartózkodott volna reggel kilenckor.
– Hahó!
Francba, francba, francba! Tommy volt az. Tényleg eljött.
Vettem egy nagy levegőt, hogy lenyugtassam magam, és lesimítottam a fehér nadrágkosztümömet. A hotelszobámban töltött józan este alatt rájöttem egy dologra: Angelica legtöbb ruhája fehér és királykék volt.
Átfutottam a bemagolt soraimat. Nem voltam benne biztos, hogy ki tudom-e őket mondani a kényszer miatt. Tegnap este sikeresen leírtam őket, de ez lehet, hogy nem jelent semmit.
Kezdődhet a műsor!
Kiléptem az előcsarnokba.
– Tommy!
A recepcióspultnál állt, és most felém pördült. Boldogan itta magába a szemem a látványt, és a lábam izgatottan remegett, ho
