Tizedik fejezet ElliottHagyd abba ezt a baromságot, Youngblood! – segített fel Peckham edző a földről.
Bólintottam, amikor felálltam.
Megragadta az arcvédőmet. – Tudom, hogy híres vagy a gyors futásaidról a labdával a támadósor közepén, de nem akarom, hogy az első francos meccs előtt megsérülj a saját játékostársadtól.
– Bocs, edző.
Aznap ez már a második frontális összeütközésem volt. Eleve bajban voltam, mert késtem az edzésről. Az edzőm félholtra futtatott a hőségben, de pontosan erre volt szükségem, hogy a bennem dúló dühöt elégessem. Könnyebb volt a labdával rohanni, mint cselekre gondolni, amikor minden gondolatom Catherine körül forgott, ezért egyszerűen fogtam a labdát, és egyenesen a gólvonal felé futottam.
Álldogáltunk, és az edzőket hallgattuk, mielőtt elengedtek minket az
