– Orjalevest főztem, őrnagy úr, meg töltött káposztát, és csúsztatott palacsintát is készítettem.
– Hát ez nagyszerű! Maga, kedvesem, a gondolataimban olvas. Istenem, de régen ettem csúsztatott palacsintát.
– Akkor tessenek az asztalhoz ülni, én meg hozom az ebédet.
Simándy visszament a lányhoz.
– Piroskám, meg kell ebédelnünk. Próbáljon felkelni, segítek. – Amikor a lány felült és egészséges lábával lelépett a szőnyegre, Simándy könnyedén a karjába vette, és kivitte az ebédlőbe, aztán vigyázva leültette az egyik székre. – Így ni. Kényelmesen ül?
– Igen. – A lány elbűvölve nézte a szépen megterített asztalt. Simándy nem ült az asztalhoz, megkérdezte a lányt, hogy milyen itallal kínálhatja meg.
– Remek likőrjeim vannak, de van jó konyakom és házi készítésű pálinkám is. Nos? – kérdezte
