Mikor a sertések mind ott feküdtek mozdulatlanul az udvaron, Firedi előkereste a perzselő gépjét. Megtöltötte a kerítés maradékából aprított száraz fával, és hozzáláttak a perzseléshez. A munka szaporán folyt. Déltájban már a legtöbb állat ott függött kettéhasítva a vágóhíd vaskapcsain. De Zsuzsáról ezalatt sem feledkeztek meg a katonák, hol egyik, hol másik nyomott a kezébe egy darab belsőséget, egy-egy maroknyi hájat. Mikor végre a teherautó elrobogott, Firediék konyhája megtelt olyan dolgokkal, amik ezekben a napokban drága kincsnek számítottak. Firedi akkor felment a padlásra, felbontotta a sározást, felfeszített két deszkát, és a stukato hézagjából kimert egy fél zsákra való jó száraz tavalyi kukoricát.
Órákig tartott, míg a kis kézidarálón, mellyel a baromfiak eleségét szokták darál
