– Ne haragudj rám, Ferenc – mondta, aztán kilépett a sáncból, és elkezdte kupacra hordani a kivágott tőkéket, hogy ennyivel is előbbre legyen a munka.
Ettől fogva Zsuzsa, ha csak lehetett, távol volt a háztól, Ferencnek segített a munkájában, amennyire erejéből tellett. Letisztogatták a forgatást, éppen csak a gereblyézés maradt hátra, azzal meg kellett várni a fagy elmúltát. Tera úgyis megtett otthon mindent, amit kellett. Kivéve az ebédfőzést. Mert elhatározta, hogy az ételüket ő maga készíti el, és ehhez a jogához ragaszkodott. Volt úgy, hogy kora reggel elment Ferenccel, kilenc óra tájban hazaszaladt, megfőzött, és déli harangszóra már megint ott volt az ebéddel.
A jég annyira meghízott a tavon, hogy át lehetett rajta sétálni a túlsó partra.
Ferenc nádat vágott, és Zsuzsa még ebben
