– No de Zsuzsa, hiszen szó sincs szűkölködésről. Mire is költenénk a pénzünket?
– Hát az öregúrral néha elmentünk színházba, még magam is elmentem később moziba. Néha vacsoráztunk egy szép vendéglőben, és zenét hallgattunk ott.
Berec megdöbbent ezekre a szavakra, mert ilyeneket egyáltalában nem várt Zsuzsa ajkáról. Ennek a megdöbbenésének majdnem hogy kifejezést is adott már, de mivel alapjában meggondolt ember volt, jobbnak látta higgadtan felelni, és célravezető hangot ütni meg. Végre is számolnia kellett azzal, hogy ennek a szép teremtésnek a lelke mélyén szunnyadnak bizonyos asszonyi gyarlóságok is.
– Ejnye, nem is hittem volna, hogy ilyen dolgokat forgatsz a fejedben. Azért mégiscsak nagy különbség van a kettő között, hogy az öreg Zoltányival élsz itt, vagy az én feleségem vagy. Ne
