TIZENEGYEDIK FEJEZETA gyümölcstorta és a kávé fölött más dolgokról beszélgettek, hagyták kicsit leülepedni a múltat. Roarke csak akkor hozta ismét szóba, amikor felmentek Eve-vel a hadnagy dolgozószobájába.
– Köszönetet szeretnék mondani neked ezért.
– Miért?
– Hogy együtt vacsoráztunk Summersettel, pedig tudom, hogy fel akartál jönni, hogy belevesd magad a munkába.
– Neked is kellett ez, és neki is. És nekem is jutott belőle, többek között a torta. – Roarke azonban megfogta a két kezét és nem engedte el. – Megmentette az életedet. Ez sokat jelent nekem. És mind tudjuk, hogy Cobbe-nak is. Óvatosabbnak kell lennie.
– Egyetértek. És az is lesz. Mind azok leszünk.
– Örülök, hogy ezt mondod – nyitotta ki az irattáskáját és vette elő a nyomkövető dobozát Eve. – Ugyanis most rád fogom tenn
