– Nem kéne itt lenned – mondom sokkal lágyabban, és azt értem ez alatt, hogy nem itt, hanem Liamnál kéne lennie, de szerintem megértette.
– Én viszont ebben a pillanatban sehol máshol nem szeretnék lenni. Mondd el, mi a baj!
Felröhögök kínomban, de amikor továbbra is aggodalmasan néz, magamhoz húzom, és belecsókolok a hajába.
– Hogy mi a baj? Ó, kislány…. az egész elcseszett életem… az a baj.
– Hát, nem lennék szívesen a pszichológusod, az már biztos – válaszolja tök őszinte hangon, és erre már mind a ketten felröhögünk. – Kicsit pontosíthatnál.
Feladom. Úgysem hagy békén, míg ki nem szedi belőlem.
– A húgomról van szó.
Visszahúzódik, és tágra nyílt szemeket mereszt rám.
– Catről? Mi van vele? Történt valami?
Sóhajtok, és visszafordulok a tűzhely felé. Félretolom a kaját, nincs tü
