3. FEJEZETA rövid utat azzal töltöttem, hogy megpróbáltam elképzelni, milyen is lehet Ben fodrászbarátja, Carla, aki aligha alszik, és nagyon kedves. Mire Ben kijelentette, hogy majdnem ott vagyunk, úgy gondoltam, nagyjából összeraktam a képet. Olyan trendi, mint az előkelő szalonja, a lába a hónaljánál kezdődik, és valami modern frizurája van. Ja, meg persze szőke.
– Még mindig túl korán van a látogatáshoz – mondtam a kölcsönkapott pólóm nyakát piszkálva, ahogy elhaladtunk egy sor bolt előtt. A kis pékségen kívül – ami pont akkor nyílt – az összes kis üzletben sötét volt. – Biztos vagy benne, hogy nem gond?
– Abszolút – nyugtatott meg Ben. – Ismerem Carlát. Már ébren volt, felöltözött, és megreggelizett, amikor hívtam.
Túl illetlen lett volna megkérdezni, honnan tud ennyit a nő kora re
