4. FEJEZETNovember
Van egy vers, ami kiskoromban mindig elbűvölt. Arról szól, hogyan veszett oda egy királyság egy szög miatt. Az én jövőm is valami hasonlóan jelentéktelen dolgon múlt hat nappal azután, hogy az otthonom leégett. Ha macska helyett aranyhalat vettem volna a szülinapomra, ha Ben nem ajánlotta volna fel a poszterek kinyomtatását, ha Garynek valami rendes antihisztamint írtak volna fel… Akkor lehet, hogy minden máshogy alakul. De lehet, hogy nem.
– Basszus! Szerintem rajtam sosem nézett ki ilyen jól az a ruha! – mondta Julia lassan ringatózva Noah-val a csípőjén.
Könnyed ritmussal mozgott, ami nála valahogy természetesnek hatott, de mégis olyan furcsa volt, amikor én próbáltam így nyugtatni a keresztfiam. Lesimítottam a puha, csípőre simuló pamutot, és a vállam fölött a tük
