HUSZONNYOLCADIK FEJEZETNora
– Ne már, Nora, mit szeretnél jobban? – kérdezte a hálószobában álldogálva. A derekára csavart törülköző alig takarta csodás hasizmát. Hajtincseiről apró cseppekben csöpögött a víz, égszínkék szemében ellenállhatatlan csillogás.
Korán volt még, és én képtelen voltam kikelni az ágyból, bár Camden látványa adott némi erőt egy kis testmozgáshoz.
Szeretkezés után az egész napot az ágyban töltöttük – beszélgetve, nevetve, csókolózva, szüntelenül érintve egymást. Végül nem mentünk el a drogtesztre, és ebédelni sem, ahogy eredetileg terveztük. A nap nyugovóra tért, mikor Camden ajka harmadszor is végigsiklott a testemen, ezért képtelen voltam rávenni magam, hogy bármi mással foglalkozzak ezen a világon.
Este aztán farkaséhesek lettünk, és rendeltünk pizzát. Alig né
