– Na, találtál magadnak valamit? – kérdezte a visszatérő Bourbon.
– Nincs itt semmi érdekes – legyintett Artyom.
– Aha, pontosan, csupa bóvli. Hanem, fiú, vannak azért még helyek ebben a disznóólban, ahol mindent megkaphatsz, amit csak szeretnél. Ha odamész, egymást túlharsogva rángatnak: „Fegyver, narkó, lányok, hamis papírok” – sóhajtott álmodozva Bourbon. – Ezek a tetvek meg – biccentett a Hanza zászlaja felé – dedót csináltak ebből: ezt nem szabad, azt nem szabad… Na jó, menjünk, vegyük fel a mordályodat, tovább kell mennünk. Át ezen az átkozott vonalszakaszon.
Artyom gépkarabélyának felvétele után leültek egy kicsit a déli alagút bejárata előtti kőpadra. Itt félhomály volt, és Bourbon szándékosan választotta éppen ezt a helyet, hogy szokja a szemük.
– Röviden, a helyzet a következ
