13. fejezet
AZ ÉLETTÉRAzt gondolta, egyszer csak vége lesz a műszaknak, de nem volt itt se éjszaka, se nappal, műszak pedig csak egyetlen: megszakítás nélküli. Slaugból itatták őket, számlálva a kortyokat, vizet tartalékba nem engedtek magukhoz venni. Illemhely nem volt; az alagutakat, egy kivételével, úgy szőtte át a szögesdrót, mint a pókháló, innen ugyan ki nem szökhetnek, ki nem mászhatnak. A vademberek állva végezték szükségüket, munkavégzés közben; a férfiak a nők előtt, a nők a férfiak előtt; az újonnan érkezetteknek ehhez már az első napon hozzá kellett szokniuk. Szögesdrótból font korbáccsal tanították őket meg rá. Közömbösen, kötelességszerűen gyilkolták őket: azokat is, akik nem akartak dolgozni, azokat is, akik már haldokoltak, és képtelenek voltak dolgozni, meg azokat is, aki
