A lépcső a forgóajtós előcsarnokhoz és a jegypénztárakhoz vezetett.
Onnan két út vitt tovább. Az üres, lerombolt mozgólépcsőn át le az Ohotnij rjadra, vagy a galérián valahová a Tyeatralnajára. Artyom attól tartott leginkább, hogy a vörösök őrséget állítottak itt fel, és majd azok elintézik, amit a terepjárón lévők nem fejeztek be. De az átjárót nem őrizték: látszott, hogy csupán odalent, az állomáson zárták le a hermetikus kapukat, a felszínre föl se jöttek, hogy ne érje őket a sugárzás – pontosan úgy, mint náluk a VDNH-n.
Artyom elővette az aknát. Szemügyre vette. Hogy lehet ezt működésbe hozni?
Az akna ostoba és félelmetes volt, mint a hatalom. Hiszen ez is hatalom volt, amely most Artyom kezébe került – hatalom, egyelőre még ismeretlen számú ember felett.
Mit kezdjen vele?
Végigüg
