4. fejezet
A FIZETSÉGAz Alekszejevszkaja hasonlított a VDNH-ra, csak lepukkantabb kiadásban. Itt is megpróbáltak gombát termeszteni, és szintén kínlódtak disznókkal is, de a gombák is, a disznók is mintha félig döglöttre sikeredtek volna, úgyhogy még az alekszejevszkajaiak számára is alig-alig volt elég, kereskedésre nem maradt. A helybéliek olyanok voltak, mint a disznaik: satnyák, akik megbékéltek azzal, hogy a meséjüknek az eleje is, a vége is unalmas, és úgyis tudja már mindenki előre. Régen a falak fehérek voltak, márványból készültek, de mára már ki tudja, milyen színűvé váltak. Amit mozdítani lehetett, azt leszerelték és eladták. Csak a beton maradt, meg egy kevéske emberi élet. A betont nehéz lett volna kibányászni, és a metróban efféle áru amúgy se kellett senkinek; úgyhogy az al
