Konrád
– Amire vártam… –
Előbb tudtam, hogy Mara mögöttem áll, mint hogy láttam volna. Mióta az a biciklis futár elütött és a mélyaltatásban meg nem történt eseményekről hallucináltam, már nem hunyok szemet a jelek felett. Sokkal inkább figyelek a megérzéseimre, mint korábban. Amikor Rosával először találkoztam, nem a tökéletes külseje keltette fel az érdeklődésemet, mint valószínűleg a férfiak kilencvenkilenc százalékának, hanem a belőle áradó nyugalom. Mintha jelzés érkezett volna az univerzumtól, hogy ő jó lesz nekem. Felültem erre a vonatra, és nem gondolkodtam, hogy nekem kellene vezetnem, egyszerűen hagytam, hogy vigyen, amerre épp tart. Van, hogy egyszerűbb ez az út, és egyértelműen biztonságosabb. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tömeg tévedhetetlen. Annyian utaznak vonaton,
