— Akkor sem fogsz elveszíteni, ha várunk még egy kicsit az esküvővel.
— Nem akarok várni. Nem akarok kockáztatni. Azt akarom, hogy mindenki számára világos legyen, hogy hozzám tartozol.
— Ez őrültség, Kale, de az őrültségeidet szeretem a legjobban — súgtam, és tenyeremet szeretetteljesen végighúztam az arcán.
— Nincs több titok, nincs több visszakozás, nincs több „nem engem akarsz, Kale” szöveg. Mert mi ketten hiszünk egymásban, és erősek vagyunk. Együtt bármit képesek leszünk túlélni — felelte, én pedig mohón tapasztottam számat az övére.
Nem is akartam semmi mást annál jobban, mint Kale mellett leélni az egész életemet.
Boldogan, félelmek és kétségek nélkül. Életemben először hagytam, hogy az élet sodorjon magával, és egy pillanatig sem gondolkodtam el azon, mi lesz holnap.
Ki
