18. fejezetBorzalmas.
A büntetésből kiszabott elzárás első napja felér egy kínzással. Leginkább amiatt, mert most éppen az e heti iskolaújság megbeszélésén lehetnék, de helyette itt kell rostokolnom. Az elzárásra kijelölt terem szürke, kopott falait és az előttem lévő zöld táblát bámulom már másfél órája. A diákok nagy részét nem ismerem, talán az egyik lánnyal együtt jártunk emelt matematikára, de mivel padra hajtott fejjel alszik, így nem igazán tudtam jobban megfigyelni az arcát.
A tanár nevét nem tudom, mivel nem mutatkozott be és féltem megkérdezni bárkit is, ezért magamban csak Nemtudomhogyhívják úrnak szólítom. Az elzárás kezdetekor közölte, hogy azt csinálhatunk, amit akarunk, egyetlen feltétellel: őt ne zavarjuk. A legtöbben alszanak, vagy zenét hallgatnak, egy fiú szerintem nyi
