Negyvennyolcadik fejezetMeglepő módon a (mesterségesen) csökevényesített szociális érzékenységgel megvert Tsa.-nak tetszett az írásom, olyannyira, hogy még némi extra díjazást is hozzácsapott a honoráriumomhoz. Sajnálkozását fejezte ki viszont, hogy fotográfus híján máshonnan kellett illusztrációt vásárolnia, mire azt válaszoltam, hogy egy érzékeny munkatársat el tudnék képzelni erre a pozícióra. Amire szűkszavúan csak annyi volt a válasz, hogy felhatalmaz, keressek Füreden vagy Veszprémben olyat, aki alkalmi megbízásokat is vállal a fényképezőmasinájával.
Haladunk, Csengődi, haladunk, mondogattam magamnak, hogy tartósítsam emlékeimben annak az estének minden lendületét és pozitív kisugárzását. Hihetetlennek tűnt számomra, hogy miközben szó szerint a madár se járt az utcákon, abban a heve
